40. fejezet - Visszatekintés

Hellóhelló!
Szóval, elhoztam az utolsó fejezetét ennek a történetnek... :) Muszáj hozzátennem, hogy elég nehéz szülés volt ezt lezárni, és igazából csak összeakartam csapni, de szerencsére a drága Heni barátnőm átolvasta, és közölte, hogy "ezt nem gondolhatod komolyan", így gyűjtöttünk néhány ötletet, és ez alapján jött létre eme fejezet. :)
Szóval, szeretném megköszönni mindazösszes segítséget, amit Henitől kaptam, meg másoktól a sok-sok ösztönzést akármilyen formában. :) Sokat jelentett nekem ez a sztori, és remélem, hogy néhányotoknak is. 
xx

...Párizs, 2013 augusztusa...

 - Olyan fullasztó ez a meleg - panaszkodtam, miközben egy újsággal legyeztem magamat.
 - Akkor mi lenne, ha bejönnél? Itt megy a kondi.
 - Mindenképpen ráakartam gyújtani.
 - Én meg veled akarok lenni, ha már kivettünk egy kis pihenőt - ölelt át hátulról.
 - Akkor azt ajánlom, hogy maradj kint - mosolyogtam rá, majd, mielőtt meggyújtottam a kezemben lévő cigarettát, megpördültem és megcsókoltam.
 - Hát jó - mosolyodott el ő is, majd leült az egyik kényelmesebb fonott székre, aztán én is így tettem.
Előhalásztam a zsebemből az egyik kedvenc gyújtómat, és a következő percben már pöfékeltem is. Kis ideig csak nézegettük az erkélyről az embereket, majd megláttunk egy limuzint, tele fiatalokkal elég hangosan elhaladni előttünk.
 - Pedig még nincs is ilyen késő - szólalt meg. - A részeg srácokra mondom.
 - Nyugi, mi sem voltunk jobbak szilveszterkor - vigyorogtam rá.

"December 31.-e volt, és az ígértek szerint Barcelónában töltöttük, Louis, Niall, Liam, Zayn, Harry, Matty és Bibi (Louis haverjai), meg Agie és Anne, meg persze Leila. Most egy kisebb villát béreltünk, ami saját partrésszel rendelkezett. Mindenki össze-vissza volt egy szobában, csak nekem volt külön Harryvel, ami azért nem rossz dolog. A ház egyébként már önmagában csodálatosan nézett ki, vagy nyolc szobából állt, külön fürdővel, valamint egy nagyon nagy konyhából és két hasonló nagyságú nappaliból. Bár a kedvencem a jakuzzi, amit a tetőre helyeztek el.
Már délután elkezdtünk lecipekedni a partra, letoltunk egy csomó napágyat, a srácok elmentek -remélhetőleg ipari mennyiségű- piát és nasit venni, míg mi berendeztük a lenti részeket. Vagy három műanyag asztalt levitettünk Louisval és Niallel, aztán este tíz környékén már minden "bevetésre készen" volt.
 - Mindenki itt van? - kérdezte hangosan Liam, miközben alaposan körbenézett a társaságon.
 - Itt vagyok, itt vagyok, csak bezártam a lakást!
 - Kössz, Bibi, asszem' akkor nálam lesz a kulcs, mivel én leszek ma este a legtisztább - nézegette Liam, majd belehelyezte a zsebébe.
 - Nos, kinek tölthetek? - álltam fel, majd az első kezembe akadó üveg után nyúltam.
...
Nem tudom mennyi idő telt el, de úgy döntöttünk, hogy bevánszorgunk a városba, hogy ott ünnepelhessük meg az újévet. Így nagyon-nagyon berúgtunk otthon a parton, majd teljesen véletlenszerűen indultunk el a belváros felé. Végül eljutottunk a La Ramblához, ami Barcelona fő sétálóutcája volt. És mint általában, most is nyüzsögtek itt az emberek, órási hangulat volt.
 - Mindjárt éjfél - suttogtam Harry fülébe, aki elvigyorodott, szokása szerint. 
 - Tudod, mi a hiedelem?
 - Na, mi?
 - Az újévi csókkal kapcsolatban. Ha megcsókoljuk egymást... 
 - TÍZ - kezdte kántálni a tömeg. 
 - ... akkor sok boldogság...
 - KILENC.
 - ...ér majd bennünket...
 - NYOLC
 - ...az újév során. 
 - HÉT. 
 - Nem hiszem, hogy megerőltető dolog lenne - kacsintottam rá. 
 - HAT.
Erre csak válaszul elvigyorodott, miközben újabb másodpercek teltek el. 
 - EGY! Boldog új évet - ordibálta a tömeg, bár inkább spanyol kiáltások zengték be az egész teret. Ekkor húzott magához Harry, és csókolt meg. 
Néhány másodperc múlva az idilli pillanatot Liam és Louis szakították meg. 
 - Niallt nem igazán találjuk - közölte Daddy Direction.
 - Ez komoly? - lepődtem meg, majd körbenéztem. Óriási embertömeg. 
 - Igen - bólintott Louis. - A telefonját meg nem veszi fel. 
 - Más nem tűnt el?
 - De, Bibi, Anne meg Leila. De inkább Horan miatt aggódunk - mondta Liam idegesen.
 - Megpróbálom Leilát, hátha velük van - motyogtam, majd tárcsázni kezdtett. Szerencsére gyorsan felvette. - Leila! Veletek van Niall?
 - Az előbb még velünk volt... Bibi, Niall?
 - Egy perce még itt volt - hallottam a srác hangját a vonal túlsó feléről. 
 - Titeket kerestelek - szólalt meg az ír szőkeség. 
 - Megvan... 
 - Csak lemaradtam, mert volt egy cukrászda, ahol... - kezdte magyarázni. 
 - Niallnél mindig úgy kezdődik, hogy cukrászda vagy étterem - sóhajtottam, miközben Liamékre néztem. - A Chanele üzlet előtt álljatok meg, odamegyünk - intéztem ezt már a barátnőm felé.
 - Oké. Szia! - Majd letette. 
 - Tipikus Niall - nevette el magát Harry, majd magához vont és megölelt. - Akkor most csatlakozzunk hozzájuk, és igyunk még valamit. 
 - Nekem most úgy... kedvem lenne úszni!
 - Akkor, akár vissza is mehetünk, beelőzve a tömeget, mikor mindenki egyszerre indul haza - szólt Louis. 
 - Szerintem is ússzunk - vigyorodtam el. 
 - De nincs ahhoz egy egészen picit hideg? - vonta fel Harry a szemöldökét, miközben elindultunk a célba. 
 - Ehhez sosincs hideg. 
 - Jó, igaz, nem vitatkozom - mosolyodott el, majd homlokon csókolt. 
...
Nem egészen egy óra múlva már fürdőruhában állt az egész társaság, várva Liam vagy Louis harci kiáltását. 
 - Háromra mindenki vízbe - ordibált Payne. - Egy, kettő, HÁROM! 
Ekkor Harry felemelt, igen könnyedén, majd a víz felé kezdtünk szaladni. Rohant velem pár métert, míg biztonságosan mély nem lett a víz a bedobásomra, majd elengedett, én pedig csobbantam.
 - Bejöttem volna magamtól is, Harry - mondtam mosolyogva, miközben törölgettem a szememet. 
 - Így élvezetesebb volt."

 - Iiiiigen, az vicces volt - nevetett fel édesen.
 - Ez egy szép emlék marad. Mostanában is elmehetnénk Spanyolba' - gondolkodtam el, mire egyből bólintott.
 - Amint megint lesz egy kis szabadidőm, tényleg mehetnénk - mondta. - Egyébként, mi van Leilával és Louisval?
 - Mióta egymásra találtak, elválaszthatatlanok!
 - Ebben nagy szereped van neked is.
 - Tudom, tudom - bólogattam. - Nem volt könnyű, náluk makacsabbat nem sűrűn látni.

"Valamikor március vége lehetett, és a srácok visszatérését ünnepeltük meg Leilánál egy házibuliban. Már egy ideje tartott az ivászat, így elég jó hangulata volt mindenkinek. Leilával egy hintaágyban, a kert végében, távol a többiektől jägereztünk.
 - Egyébként valamit be kell vallanom - kezdte zavarodottan. - De utálni fogsz érte. 
 - Mondhatod.
 - Szóval... ma este, meg úgy mindig, eszméletlenül jól néz ki Louis!
 - Várj, várj, várj... ezért miért haragudnék? - vontam fel a szemöldökömet, igen kételkedve. - Louis nekem csak barát, de ezt illene tudnod. 
 - Szóval... szerinted ő hogy érez velem kapcsolatban?
 - Szerintem jó csajnak tart - mondtam egyszerűen. - Tudom, milyen az ízlése, és te olyan vagy.
 - De... félek - nevetett fel. 
 - Jaaaj, ne csináld már ezt. Húzd meg a jägert. - Másfelé néztem, szemeimmel pedig Tomlinsont kerestem. - LOUIS! Gyere már ide!
 - Cssss, te bolond vagy? - pisszegett le Leila, mire elvigyorodtam. Louis ekkor sétált oda hozzánk.
 - Beszélgessetek, megyek megkeresni Harryt - mosolyogtam édesen, majd rájuk kacsintottam."

 - Szóval így indult a sztori - konstatáltam.
 - Azért az durva volt, hogy egy hónapjukba telt, hogy azután az együtt töltött éjszakájuk után elkezdjenek randizgatni - rázta meg a fejé rosszallóan Harry.
- Egyik sem túl könnyű eset, de jól megvannak, szerencsére. De még az volt az érdekes, ahogy Louis körülbelül megölt a szemeivel, mikor felhoztam, hogy összejöhetne már egy lánnyal...

"A konyhában főzőcskéztünk együtt, mikor úgy döntöttem, hogy felhozom a témát.
 - Amúgy, mostanában van valami lány?
 - Leila óta semmi - rázta meg a fejét, miközben a levest kavargatta. - Mert?
 - Nem tudom - rántottam meg a vállamat. - Csak úgy eszembe jutott, hogy már egy ideje nem volt senkid. Úgy értve, hogy komoly.
 -Tényleg a futókalandok királynője akar nekem tanácsot adni egy ilyen témában? Ez lehetséges? - ironizált, de elég bántó módon. 
 - Azért ez nem volt szép... tudod, hogy nem úgy értettem.
 - Az elmúlt évben csak össze-vissza tengődsz Ben óta, ki tudja, hány pasi fektetett meg. És oké, hogy most együtt vagy Harryvel három-négy-kitudja hány hónapja, de titeket sem tart össze semmi a szexen kívül - nézett a szemembe, és láttam rajta, hogy irtó dühös volt rám.
 - Louis...
 - Sajnálom, hogy kimondtam, de ez így van. A Leilás dolgot pedig elintézem vele, nem kellesz te ehhez! 
 - Szóval ezért voltál velem olyan bunkó az elmúlt hónapokban - esett le.
 - Igen. Nem tetszik az életmódod, hogy össze-vissza vagy mindkét sráccal, vagy többel is.
 - Hát, örülök, hogy őszinte voltál velem - hazudtam. - Elmegyek futni. 
 - Rendben. - Majd visszafordult az ebéd felé, én pedig felsiettem a szobába valami kényelmes ruhát felvenni. Oké, futni mentem, de igazából Harryhez igyekeztem és csak reménykedni tudtam benne, hogy útközben nem bőgöm el magamat. Meg persze abban, hogy otthon lesz. 
Szerencsém volt. 
 - Hát te? - lepődött meg, mikor ajtót nyitott nekem. Ott álltam előtte könnyes szemekkel, valami melegítőben. Nem voltam épp a legjobb formámban.
 - Zavarok? - kérdeztem vissza. 
Megrázta a fejét. - Te sosem zavarsz. Gyere be. - Leültünk egymással szemben a kanapéjára. - Mi történt?
 - Louis - sóhajtottam. - Felhoztam neki a Leilás témát, hogy jó lenne, ha lenne már egy komoly kapcsolata, erre nagyjából lekurvázott. A fejemhez vágta, hogy kikkel voltam a elmúlt évben, és hogy én ne mondjak semmi, ha ilyen témáról van szó. 
 - Ez egy seggfej, ne is hallgass rá - ölelt át, az arcomat pedig a nyakába temettem. Könnyeztem.
 - De olyan rosszul esett... mert igaza volt.
 - Mondott mást is?
 - Hogy minket csak a szex köt össze... és nem tudom, hogy ez igaz e. Úgy értve, hogy nem sűrűn csinálunk romantikus programokat, nem mondjuk, hogy "szeretlek". Bezavart a dolog.
 - De hát én tényleg szeretlek - mondta komolyan. - Egyáltalán nem kell arra a bolondra hallgatnod, mert tudom, mit érzek irántad.
 - Mégis...
 - Igen, tudom, hogy mik történtek köztünk, hogy nem volt túl akadálymentes, miután szakítottunk... de mindig is kedveltelek, és már szeretlek is. Csak rá kellett jönnöm. - Megsimította az arcomat, én pedig elmosolyodtam. Újabb ölelkezés következett. 
 - Louis majd megbékél... remélem - motyogta halkan. - Nyugodj meg, tényleg szerelemre van szüksége.
 - Remélem...
 - Arra pedig ne is merj gondolni, hogy nem vagyok beléd szerelmes, Olivia. Nagyon-nagyon szeretlek.
 - Ez megnyugtató, mert én is."

 - Aztán, végül Louis tényleg megbékélt, miután összejött Leilával - gondolkodott el Harry. 
 - Nem tudom mit csináltam volna vele, ha így marad. elviselhetetlen volt... - Mindketten felálltunk, én pedig elnyomtam a cigimet.
 - Látod? A szerelem mindenkit megváltoztat - vigyorgott rám, majd megfogta a kezemet és magához húzott, hogy megcsókolhasson. - Örülök, hogy eljöttél velem Párizsba.
 - Nem tudtam neked nemet mondani.
 - Mint általában - viccelődött.
 - Igazad van.
 - Gyere be, öltözzünk fel. Programunk van estére!
 - Mégis mi? - érdeklődtem, miközben visszasétáltunk a szobába.
 - Eiffel-torony - mondta egyszerűen. - Picit nosztalgiázzunk, plusz van egy meglepetésem. Tudom, hogy nem szereted őket, de ez szerintem tetszeni fog.
 - Meggyőző vagy, máris készülődöm!

Igazán meglepődtem, mikor Harry újra odaadta azt a horgonyos nyakláncot, amit körülbelül egy éve kaptam tőle, ugyanitt. Mikor eljöttem a srácokkal turnézni, és ugyanígy lepett meg.
 - A horgony a megállapodás jelképe - suttogta, miközben bekapcsolta a nyakamon.
 - Köszönöm!
 - Szeretlek, Olivia - mosolyodott el.
 - Én is - motyogtam meghatódottan.

---

Remélem, tetszett a lezárás. Ha kíváncsiak vagytok még más történeteimre is, csekkoljátok őket:

Fall down seven times, stand up eight.  

és az új:

forever and a day 

Szép napot! :)