30. fejezet - Tél

 Helló minden idetévedtnek. :)

Kicsit hangolódjunk rá a télre, már szörnyen unom a meleget -a sztoriban-, szóval remélem, ti sem bánjátok majd. :) Plusz egy irtó aranyos karácsonyi képet találtam a srácokról, és már alig várom, hogy megoszthassam veletek.

Remélem kapok pár szavazatot, meg kommentet. :)

Jó olvasást, és élvezzétek! :):)
U.i.: elnézést a rövidségéért, de ez egy amolyan bevezetője lesz a következő fejezetnek. :)

xx

Beköszöntött a tél, december közepe táján járt. Pontosabban tizenötödike, szombat volt.
Ahogy kinéztem az ablakon, szakadt a hó, és hálát adtam az egének, hogy szombat van, így nincs munka. Tizenegy óra volt, mire végeztem a reggeli fürdéssel és fogmosással, majd felöltöztem, mivel egyre megyek át Niallékhez filmezni.
Egy egyszerű farmert választottam, szürke, mintás pólóval és egy fekete kardigánnal.  A kedvenc fekete táskámba mindent belepakoltam, majd utoljára vettem fel a magassarkúmat.

Lesétáltam a konyhába és csináltam magamnak pár szendvicset ebédre.
Amint végeztem, kocsiba ültem és már mentem is Niallékhez. Fél óra alatt már ott is voltam, Liam nyitott nekem ajtót.
 - Szia, Olivia - adott puszit. - Gyere beljebb, a nappaliban vagyunk.
 - Rendben - bólintottam, majd csendesen követtem, egészen a nappaliig. - Sziasztok - köszöntöttem a srácoknak. Mind az öten ott voltak, és a nagy, vajszínű kanapén üldögéltek. Előttük volt a plazmatévé, és azt nézték.
 - Helló - zengtek vissza, majd tovább figyelték hol a kikapcsolt tévét, hol Niallt, aki a földön ülve nézegette a meglévő filmeket.
 - Mit nézünk? - kérdeztem, miközben helyet foglaltam Zayn mellett. A sorrend a kanapén Niall, Liam, Zayn, én, Harry és Louis volt. Jobb helyet talán nem is találhattunk volna.
Szarkazmus.
 - Family Guy maraton? - nézett ránk a szőkeség.
 - Felőlem - rántotta meg a vállát Louis, mire a többiek is igenlő választ adtak.
Egész jól elnézegettük a filmet, egy csomó popcornt bezabáltunk és jól elnevetgéltünk. Csupán zavaró volt, hogy Harry olyan közel ült hozzám, és éreztem az illatát... az elmúlt hónapokban azért volt jobb a dolog, mert mindig távol tartottam magamat tőle. De úgy döntöttem, hogy jobb szembenézni a dologgal.
Már úgysem érzek iránta semmit.
Zaynnel összebújva, szorosan egymás mellett ültünk. A karjával átkarolta a derekamat, majd a kézfejére tettem az a sajátomat és ott pihentettem.
 - Jó, srácok, fejezzétek be ezt a nyáladzást, már elég unalmas - szól ránk Louis. 
 - Bocs, haver - néz rá Zayn, mire elvigyorodnak.
 - Amúgy, mióta is vagytok együtt? - kérdezte Liam, miközben már a főcímdal ment a következő epizódból.
 - Úgy három hónapja, nem? -  kerestem Zayn tekintetét, aki csak bólintott.
 - Körülbelül, igen - mondta.

Este nyolc környékén hagytuk el Niallék házát, és Zayn lakása felé vettük az irányt. Kézen fogva sétálgattunk, a már igen sötétben. 
 - Holnap mi lesz a programod? - kérdezte.
 - Leilánál leszek, azt hiszem.
 - De attól ma még nálam alszol, nem?
 - Persze, hát megígértem - mosolyodtam el, majd arcon pusziltam. 
 - Basszus - szólalt meg hirtelen.  Csupán pár méter sétáltunk, míg egy kisebb fős tinilány sereg szaladt felénk, Zayn nevét ordibálva.
 - Zayn, kérhetünk egy autogrammot?
 - Csinálhatunk veled egy közös képet?
 - A többi fiú hol van? Ez a lány a barátnőd? - Ennél a kérdésnél jobbnak láttam kilépni a Zaynt körbevett lányok köréből, és kívülről figyeltem az eseményeket.
 - Aláírnád a pólómat?
 - Persze, hova lehet?
 - Neked akárhova - mondta csábosan az úgy tizennégy éves lány, mire elvigyorodtam.
 - Rendben, akkor a válladra írom - mosolyodott el a kedves barátom. A lány nyilván valami erotikusabbra számított, de azért elpirulva, szédelegve tűrte, míg Zayn ráfirkantotta a vállára a nevét.
 - Egy képet? - állt mellé egy ugyanolyan korú, szőke lány.
Kattan a kamera, vaku, bájmosoly. Aztán többszöri villanás és nevetgélés.
 - Zayn, ez a lány a barátnőd? - kérdezte egy másik, még fiatalabb.
 - Persze - mondta mosolyogva, majd mellém lépett és átkarolt az oldalamnál.
 - Akkor miért nem jelentettétek be még a kapcsolatotokat? - nézett ránk az egyik, felvont szemöldökkel. Úgy hatan voltak, igen.
 - Mert... - kezdte, majd megakadt és másodpercekig csak gondolkodott a mondat folytatásán.
 - Nem tartjuk fontosnak a nyilvánosságra hozását a dolognak - szólaltam meg, először.
 - Áááááá - reagáltak.
 - Viszont mi most mennénk, még van mára programunk - mondta Zayn kedvesen, mire a rajongók csak bólogattak, ugyanúgy.
 - Köszönjük az autogrammot és képeket - nevetgéltek.
 - Igazán nincs mit. Sziasztok!
 - Sziasztok - köszöntek el ők is.

 - ...és ez még a jobbik fajta rajongók voltak - fújta ki a benntartott levegőt. Már a házban, a szobájában voltunk és az ágyon feküdtünk.
Fölém hajolt és megcsókolt.
 - Reménykedtem benne, hogy azért tovább nem tartanak fel minket. Cukik, meg minden, de eléggé sajnállak - mondtam elég halkan.
Elmosolyodott. - Így legalább nem kell bajlódnom a csaj-jelöltek beszerzésével - kacsintott rám, mire fogtam egy mellettem heverő párnát és az arcába vágtam, mire csak széles mosoly terült az arcán. Félelmetesen ördögi volt az a mosoly.
Újra felém tornyosult, és az arcunk közelítettek egymáshoz, bár inkább ő tett ennek érdekében. Mikor már csak pár milliméter választotta el az ajkainkat, hirtelen mozdult meg és kezdett el csikizni.
 - NE, NE, NE, KÉRLEK - sikítoztam. - Ne csikizz már, tudod... hogy... nem bírom!
 - Tudom, épp azért csinálom - röhögött fel, majd tovább csinálta.
 - Olyan gonosz vagy - fújtattam pár perc múlva, mikor elengedett. Majd édesen hozzám bújt, akár egy macska.
 - Egyébként, lassan karácsony - szólalt meg pár perc múlva.
 - Ne, komolyan? - szólalt meg belőlem a szarkazmus, mire csak mosolygott egyet.
 - Ezzel oda akartam kitérni, hogy mit szeretnél karácsonyra.
 - Lepj meg. - Most én hajoltam fölé, ahogy a hátán feküdve pihent.
Gyors iramban csaptam le az ajkaira, majd szenvedélyes csókokat váltottunk.
 - Jaj, ne, drágám, most fáradt vagyoooook, nincs kedvem szexelni! Fáj a fejem, ráadásul menstruálok is - kezdett el hisztizni, mire felröhögtem.
 - Azért szép próbálkozás - kacsintottam rá, majd magára rántott és maga alá gyűrve csókolt meg.

 - Jó reggelt - mondta halkan Zayn, mire teljesen sikerült magamhoz térnem. Bár, az igazat megvallva már vagy egy óra fent voltam, csak olyan kényelmesen pihentem, hogy nem volt erőm felkelni.
 - Neked is - mondtam, majd ásítottam egyet.
 - Van egy kis meglepetésem.
 - De mi van? Szülinap? Még nem. Névnap? Már nem. Karácsony? Még nem.
 - Nem olyan nagyszabású - vigyorgott, majd kisétált a szobájából, és két perc múlva egy ágyba-reggelivel állt mellettem, én pedig felültem az ágyban. Az ölembe tette a jól megrakott tálcát, pirítóssal, omlettel, narancslével és kávéval, valamint lekvárral a pirítóshoz.
 - Szerintem te egy kicsit elkényeztetsz - mosolyodtam el, majd adtam egy puszit a szájára. - De ezt mindenképpen segítened kell elpusztítani, hány emberre főztél?
 - Háááát...
 - Ez azt jelenti, hogy a másik szobában egy másik csaj van, és neki viszed a maradékot, esetleg elfelejteted szétválasztani?
Vigyorgott. - Hoppá, most lebuktam. - Felsóhajtott, majd beült mellém az ágyba, és együtt kezdtünk enni. - Egyébként mikorra kell menned?
 - Leilához? Fogalmam sincs - mondtam, majd elvettem az éjjeliszekrényről a telefonomat, és egy SMS-t kezdtem el írni, "Mikorra menjek?" szöveggel, és el is küldtem.- Majd most meglátom.
 - Egyébként, terveid a jövőhétre? - érdeklődött, két falat között.
 - Dolgozom.  Miért?
 - Mert pár napja kiderült, hogy megyünk síelni a jövőhéten, azt hiszem kedden. - Elgondolkodott pár pillanat erejéig. - Igen, kedden, és vasárnap jövünk haza, egy nappal karácsony előtt.
 - Értem - húztam el a számat -, azért sajnálom, hogy a karácsony előtti napokat nem veled fogom tölteni - mosolyodtam el a mondat végére, mire az ő arcán is valami hasonló jelent meg. - Most meg mi van?
 - Az igazság az, hogy te is hivatalos vagy a kis kikapcsolódásunkra, sőt, örülnénk, ha hoznál még pár lányt. Amennyiben neked nem rossz úgy - vágta rá.
 - Nem rossz, kikre gondoltatok?
 - Esetleg Leila, meg a két lány az előző buliról... na?
 - Agie és Anne? Nekem jó, szólok nekik. Jaaaj, ennek annyira örülök - borultam a nyakába, mire arcon csókolt. Majdnem felborítottuk a tálcát, de Zayn még időben megfogta.
 - Reméltem, hogy örülni fogsz az ötletnek - vigyorgott.
Ekkor rezgett egyet a telefonom, ami azt jelentette, hogy üzenetem érkezett. Újra a kezembe vettem, majd olvasni kezdtem, amit Leila írt.
"Háromra átmegyek hozzád."
 - Körülbelül kettőig ráérek, addig segíthetnél összeírni, hogy mit vigyek a síelésre. - Nyújtózkodtam egyet.
 - És megnézetem veled a Thort.
 - Neeeee már - vonyítottam.
 - De, de - vigyorgott továbbra is, mire csak megadóan sóhajtottam és tovább ettünk.

A délelőtt és kora délután folyamán Zaynnél maradtam, filmeztünk és körbetelefonáltunk mindenkit, hogy mit vigyünk, valamint a két lányt is sikerült kisebb szenvedés árán elhívni a kiruccanásunkra.
Délután jól bevásároltam, Leila is jön kedden, természetesen.
De a hab a tortán az volt, mikor kiderült, hogy CeCe is könnyedén elenged.