25. fejezet - Visszarázódás, békülés és a buli

Helló mindenki! :)

Újra itt vagyok, bár igen sokat ültem ezen fejezet fölött. 

Nincs sok mondanivalóm, remélem cseten kapok pár kritikát, meg alul pár véleményt gombok formájában.

Valamint elnézést kérek a lapos fejezetek miatt, de még váratni kell a csodát. Hamarosan!

Szebb napot.

xx

Jól esett két napnyi ellazulás, teljesen kiürítettem a fejemet. Vasárnap este volt, és a szobámban feküdtem, miközben a laptopommal szórakoztam. Féltizenegykor jött egy sms-em.

"Átugorhatnék? Ben."
"Persze, gyere" - írtam neki vissza, majd felkaptam magamra valami kényelmeset.

Húsz perc múlva csengettek, majd beszélgetés hangjait hallottam lentről, léptek a lépcsőn, majd kopogás az ajtómon.
 - Gyere be!
 - Szia - bújt be Ben az ajtón. Egy fekete, v nyakú pólót és vajszínű gatyát viselt, a haja pedig tökéletesen be volt állítva.
 - Ülj le - ütögettem meg magam mellett az ágyamat. Helyet foglalt, majd kémlelni kezdett. - Mi van?
 - Ezt inkább én kérdezném...
 - Leila ignorál - motyogtam. - Nem veszi fel a telefont, meg semmi... nem tudnál vele beszélni?
 - Próbáltam, hidd el - sóhajtott fel. - De nagyon megvan rád sértődve, hogy nem meséltük el neki... át kéne jönnöd valamikor. Megbeszélhetnétek.
 - Tuti kibújna ez alól - mosolyodtam el.
Elvigyorodott ő is. - Vannak eszközeim. Holnap délután, munka után várlak.
 - Ötre átmegyek, addig... csináld meg.
 - Rendben. Akkor, nem is zavarnálak tovább...
 - Nem zavarsz, Ben, itt maradhatsz - mosolyogtam rá.
 - Leila tudja, hogy ide jöttem, így jobb lenne minden pletykát elfojtani. - Mindketten felálltunk.
 - Szóval, ezzel azt akarod mondani, hogy befejeztük? - kérdeztem az amúgy is nyilvánvalót.
 - Nem akarom, hogy a húgommal miattam legyetek rosszban - ölelt át, majd magához szorított, jó erősen. - Ez így tűnik logikusnak, ráadásul most van az a lány. Már mesélt róla Leila neked... kezd komollyá válni... érted?
 - Persze, Ben, ne erőlködj - eresztettem meg egy apró mosolyt. - Gondoltam, hogy nem lesz köztünk semmi komoly. - Megsimította az arcomat, majd közelebb hajolt hozzám és megcsókolt. Elakadt a lélegzetem, te pár pillanat után visszacsókoltam. Lassan, lágyan.
Kis idő múlva eltávolodtunk egymástól, majd köhécselni kezdett. Kínos pillanat.
 - Erről sem kéne tudnia - szólalt meg halkan.
Bólintottam. - Persze. - Újabb ölelést kaptam.
 - Köszönök mindent, Ben - öleltem vissza, az arcomat pedig a nyakába fúrtam, mire felsóhajtott.
 - Most mennem kell - köszörülte meg újra a torkát, és az ajtó felé araszolt. - Akkor, holnap várlak, ha valami változik, írok.
 - Szia - integettem neki, majd visszadőltem az ágyamba. A fejemet a párnámba temettem, miközben hallottam az ajtóm csapódását.

Hamar eljött a reggel, én pedig teli gondolatokkal zuhanyoztam le, mostam fogas és tettem kontyba a hajamat a fejem tetején. Visszasétáltam a szobámba, majd magamra húztam a tegnap már előkészített ruhát, azaz egy farmer rövidnadrágot, fehér ingszerű felsőt, aranyozott topánkát, gyűrűt, a fejemre tettem a napszemüvegemet és beledobtam mindent az új, fehér táskámba.

Mosolyogva köszöntem el Louistól, majd besiettem a munkahelyemre, kocsival. nyolc előtt pár perccel értem be.
 - Jó reggelt - köszöntött Mike, mosolyogva. - Hoztam neked kávét.
 - Még jó, múlt héten én hoztam neked - kacsintottam rá, ugyanúgy mosolyogva. - Amúgy, köszi. - Majd felemeltem és kiültem az erkélyre rágyújtani és meginni. Ilyenkor ez a "megszokott" rendje a reggeleinknek, szóval most is így történt, sőt, Mike még ki is ült mellém.
 - Hogy telt a hétvégéd? - kérdezte.
 - Wellness - nyújtózkodtam, majd beleszívtam a cigimbe. - Neked?
 - Haverokkal buliztam párat, minden oké, csak másnapos vagyok.
Elvigyorodtam. - Az jó.
 - Ja... de mitől voltál olyan furcsa péntek este?
 - Összejöttek a problémák.
 - Bővebben? - kérdezte, felvont szemöldökkel.
 - Biztos akarod hallani?
 - Azért kérdeztem!
 - Szóval... a legjobb barátnőm bántjával lefeküdtem párszor, amikor kitudódott... akkor, még mindig szerelmes vagyok az exembe, és a  mostani barátomba pedig kevésbé...
 - TUDTAM - szólalt meg kicsit hangosan.
 - Mike - sóhajtottam fel. - Szóval, úgy ennyi.
 - Megoldás?
 - Leilával, a barátnőmmel ma beszélek... Zaynnel meg szünetet tartunk, Harryt meg hagyom a francba - dőltem hátra. - Kiszeretési-státuszban vagyok vele.
 - Az mindig jó.
 - Egyébként, ma mit csinálunk? - érdeklődtem.
 - CeCe ma nincs bent, néhány papír munka, meg két interjú elrendezése, de ennyi. Lazulunk ma - vigyorgott.
 - Remek - dőltem hátra mosolyogva.

A megbeszélt időpontra mentem át Leiláékhoz. Ben nyitott ajtót, kicsit frusztráltan, majd adott két puszit és beljebb tessékelt.
 - Velem már szóbaáll, de rád még fúj - mondta gyorsan, miközben felsiettünk az emeletre. - Nálam leszek, ha kéne valami. - Majd kopogott helyettem.
 - Gyere be - szűrődött ki Leila hangja, mire összeszedtem minden bátorságomat, és beléptem. - Hát te meg mit keresel itt? - pattant fel az ágyából.
 - Gondoltam beszélhetnénk. Hoztam neked a kedvenc sütidből és jeges csokidból.
 - Tudod, hogy annak sosem tudok ellenállni - fújta ki a levegőt, majd visszaült az ágyára. - Ülj le te is, ne álldogálj ott.
 - Köszi - mosolyodtam el, majd már ülőhelyzetben átnyújtottam neki az ajándékát.
 - Karamellás! - sóhajtott fel, majd beleszürcsölt. - Te tényleg a végzetemet akarod, avagy csak nagyon békülni.
 - Figyelj, sajnálom, ami történt! Tudtam, és tudom is, hogy a legjobb barátnő bátyja mindig is tabu volt... értsd meg, hogy hülye vagyok... ne haragudj már rám...
 - Legalább elmondtad volna - nézett rám mérgesen -, megértettem volna! - Közben elkezdte majszolni a duplacsokis sütijét. Nem, Leila, nem értetted volna meg. Csak ezt béküléskor nem készséges közölni a mérges féllel.
 - Hibáztam - motyogtam. - Lehetnénk újra jóban?
 - Csak egy feltétellel!
 - Mégpedig? - vontam fel egy picit a szemöldökömet.
 - Legyen kettő... egy, ha többet nem hozol nekem ilyet! El fogok hízni. - Felnevettem, majd bólintottam. - Kettő, ha eljössz velem bulizni ma este, egy jó bár tegnap nyitott, és mindenki ódákat zeng már róla, nekem meg nincs kivel elmenni.
 - Poor Leila - röhögtem fel. - Elfogadom a feltételeket, mikorra jössz át?
 - Nyolc? - nézett rám elgondolkodva.
 - Okés, kilenc-fél tízre meg odamegyünk. Remek! - Igazán boldog voltam. - Végre egy csajos este.
 - Már ezer éve nem buliztunk együtt, hiányzott - ölelt át, mire viszonoztam a közeledését. - Túl sokat dolgozol.
 - Csak heti négy napot - dünnyögtem. - De eskü, megpróbálok már több időt szentelni rád, megtanultam a leckét.
 - Reméltem - kacsintott rám. - Most pedig, mesélj el mindent, ami az elmúlt napokban történt veled. Mi van Zaynnel?
 - Szóval - kezdtem el sóhajtozva -, az úgy volt, hogy...
Majd minden részletet elmeséltem neki, főleg a péntek estéről, hogy Harry miket mondott nekem, miként koptattam le Mikeot és a haverjait, meg Zaynt és a szünetünket. Nagyon meglepődött, de leginkább a Zaynes sztorin, mert ő imádja azt a srácot, és nem érti, hogy én miért inkább Hazzáért vagyok oda.
 - Ó, ha én azt tudnám - mosolyodtam el.
Fél hét környékén jöhettem el tőlük, Benre még vigyorogva rákacsintottam, majd kiléptem az ajtón. Ráérősen értem haza, közben rágyújtottam párszor.

 - Hm, szerinted mit vegyek fel? - kérdezősködtem, miközben a gardróbom előtt támaszkodtam Leilának.
 - Valami nagyon szexit, bár olyan szexi úgysem lehetsz, mint én - húzta el a száját, majd ő is kutakodni kezdett.
 - Nagyon vicces ma este valaki!
 - Bocsi - röhögött fel, majd mindketten hahotázásba kezdtünk. - Ez? - Egy fekete, nyakba kötős miniruhát szedett ki, aminek a mellrésze vajszínű volt. - Igen, ez tökéletes, vedd csak fel. - Így tettem. - És ehhez egy a magassarkú, és itt egy jó kis karkötő... tökéletes!

 - Ezt jól megbeszélted magaddal!
 - Tán' nem tetszik? - vonta fel a szemöldökét.
 - De, de, imádom, és köszönöm. - Beálltunk a tükör elő, és háromnegyed kilenckor. - Jó csajok vagyunk.
 - Tény - vontam meg mosolyogva a vállamat.
Még kisminkeltük egymást, és kilenc után nemsokkal sikerült is leérnünk a nappaliba, ahol Louisal futottunk össze.
 - Sziasztok, csajok! - Széles vigyorral az arcán üdvözölt minket.
 - Hali - integetett neki a szőke barátnőm.
 - Hát te? Itthon, hétfő este? - Felnevetett.
 - Ja, mindenki bulizik a bandából szinte, én meg itthon poshadok, nincs most kedvem inni meg pörögni. Van egy jó könyv, amit kiolvasnék - legyintett.
 - Ki vagy te, és mit csináltál a lakótársammal?
Újabb Louis féle nevetés, majd Leila is csatlakozott. - Semmit, csak Harry, Liam és Niall kipróbálnak valami új helyet, én meg most nem érzem a partizást.
 - És Zayn?
 - Elutazott, pihenni akar, az elmondása szerint - vonta meg a vállát. - Viszont holnap Olivia-Louis tenisz parti, ne tervezz programot.
 - Ú, az jó szokott lenni - mondtam, majd bólintottam. - Akkor, szép estét.
 - Vigyázzatok magatokra. Ja, és csinik vagytok.
 - Tény - röhögtünk fel barátnőmmel, majd kisétáltunk az éjszakába.

Mosolyogva álltunk be az új klub hosszú, kígyózó sorába. Korunkbeliek, fiatalabbak és idősebbek is voltuak a közelünkben, de szerencsére az átlagkorhatár meghaladta a tizennyolc-tizenkilencet. Leilával összemosolyogtunk a fél órás várakozás után, miközben beléptünk a klubba.
Szűk, sötét folyosó, Ahogy beléptem, oldalt lila fotelek, előttük fehér dohányzóasztalokkal, és ezek mind egy-egy emelvényen, majd a club végében volt egy hosszú bárpult. A hely közepén hatalmas tánctér, reflektorokkal és nagy hangszórókkal a földön, meg a mennyezetről lelógva, a táncparkett pedig néhol emelvényekkel volt feldobva.
 - Elég jó hely - mondta, majd a pult felé sétáltunk. Még nem voltak bent sokan, de tudtuk, hogy percek, fél óra kérdése és ez megváltozik.
 - Két Mojitót - mosolyogtam a pincérre, aki bólintással jelezte, hogy értette. Azonnal elkezdte csinálni, mi meg a beáramló embereket fixíroztuk.- Hallod, azok ott nem Harryék? - kérdeztem, miközben egy másik bejárat felé pillantottam.
 - De, úgy tűnik, menjünk már oda hozzájuk...
 - Leila, lehet nem kéne nekem - kezdtem bele, mire a pincér kitette az italokat. - Köszönjük.
 - De muszáj odamennünk, naaaaa - kérlelt.
Felsóhajtottam. - Rendben, menjünk. - Felkaptuk az italokat, és a srácok asztalához sétáltunk, akik széles vigyorral fogadtak minket.
 - Jól néztek ki, lányok - köszöntött minket két-két puszival Liam, majd Niall és Harry is. Az utóbbi tekintete talán kicsit túl sokáig is elidőzött rajtam, de nem foglalkoztam vele. Leila, Liam, Niall, Harry és én voltunk a sorrend, ahogy ültünk. Mosolyogva beszélgettem Harryn keresztül Niallel, amiért az érintett kicsit szúrós tekintettel nézett rám, majd, miután a szőke elment valahova, kénytelen voltam a göndörrel szóba állni.
 - Azt hittem már, hogy majd egész este úgy teszel, mintha nem léteznék.
 - Nem akartam úgy tenni - dőltem hátra, majd letettem a már üres mojitós poharamat.
 - Nem is tudnál - villantotta rám a mosolyát. Egy szó jutott eszembe: gyönyörű.
 - Ne csináld ezt velem. - Felállt. - Most hová mész?
 - Hozok pár kör piát kettőnknek.
 - Gondolom nem tudlak visszatartani...
 - Nem. - Újabb mosoly, majd eltűnt a tömegben.

 - Jössz táncolni? - hajolt oda hozzám a göndörke. Már csak mi ketten ültünk az asztalunknál, előttünk pár feles pohár. A tömeg felé pillantottam.
 - Inkább kihagynám - vontam meg mosollyal az arcomon a vállamat.
 - Nem tudod, KIT hagysz ki.
 - De, tudom - húztam mosolyra az ajkaimat.
 - Áh, nem hagyom, hogy életed legnagyobb hibáját elkövesd - szólalt meg, kis hallgatás után, majd a csuklómnál fogva álló helyzetbe tornázott engem és a tánctér felé húzott. 
 - Azzal komolyan ezt tenném? - kérdeztem, mire csak bólintott. Beálltunk egymással szemben, és a zene ritmusára kezdtünk táncolni.
Jól elszórakoztunk, bár a keze néha-néha a pólóm alá került, vagy a fenekemre, amire csak grimaszoltam egyet neki. Erre általában csak egy vigyor volt a válasza, majd tovább táncolgattunk.
Kis idő múltán elfáradva és kimelegedve jöttünk ki a tömegből, és a hátsó ajtó fel araszoltam rágyújtani. És, mint kiderült, a drága kis göndörke követett. Beálltunk egymás mellé, és nekidőltünk az épület falának. Előkotortam a kistáskámból a cigimet, majd a gyújtómat és rágyújtottam.
 - Jól érzed magadat velem? - kérdezte halkan, mire felé fordultam.
Megpróbáltam nem csillogó szemekkel ránézni. Remélem azért sikerült. - Persze, bírlak.
Aztán, míg el nem szívtam, kínos csend.
Majd elindultunk, ellöktem magamat a faltól, és a bejárat felé szedtem a lépteimet. Hallottam, ahogy Harry is megmozdul mögöttem, aztán rántást éreztem a csuklómnál, majd a szemeivel találtam magamat szemben.
 - Mit szeretnél? - néztem rá angyali mosollyal az arcomon. A falnak nyomott, bár nem durván, miközben az egyik kezével a hátamat simogatta, a másik kezével pedig a csípőmön állapodott meg. Az arcunk pár centire volt csak egymástól, majd lassan a nyakamhoz hajolt, és apró csókokat hintett rá. Teljesen lefagytam, és csak hagytam, hogy puszilgassa a nyakamat, kulcscsontomat és az államat.
Megakartam csókolni, de egyszerűen a számig sosem jutott el. Aztán pár perc ilyen pózban való álldogálás után újra megállapodott az ajkunk, néhány milliméterre egymástól, mire én csak behunytam a szememet, arra várva, hogy megcsókoljon.
Már szinte éreztem a leheletét magamon, mikor hirtelen elvette a kezét a hátamról és csípőmről, és mikor újra kinyitottam a szememet, egy méter távolságból meredt rám, széles vigyorral az arcán.
 - Mi az, kislány? - kérdezte elégedett mosollyal.
 - Rohadj meg, Styles - löktem el magamat a faltól, majd mikor az utamba szeretett volna állni, arrébb löktem, és nekiindultam gyalog az éjszakának. Hallottam, ahogy párszor utánam szól olyanokat, hogy "Olivia, ne vedd már ilyen komolyan" meg "Igyunk már meg még valamit, légyszi", de nem fordultam hátra, csak határozottan bemutattam neki a középső ujjamat.
Nem érdekelt, és dühös voltam.
Leilának még írtam egy gyors üzenetet.

"Leila, ne haragudj, de Styles eléggé kikészített, muszáj hazajönnöm. Baj lenne?"
"Nem, dehogy, Niallékkel eléggé jól elvagyok. :) Vigyázz magadra, holnap beszélünk! Puszi."

Kifújtam a bent tartott levegőt, majd fogtam egy taxit és hazaautóztam. Mindenhol sötét volt, mikor beléptem a házba, így némán, hang nélkül lépdeltem fel az emeltre, majd a fürdőben lezuhanyoztam, a hajamat kontyba tettem, felvettem egy kényelmes pizsamát és bedőltem az ágyba aludni.
Holnap tuti vagy nyolc kávéval kell kelnem.

---

20 szavaz után jön a folytatás. :)