2012. július 9., hétfő

4. fejezet - Harmadik nap

Egy ismeretlen szobában ébredtem, franc tudja, mikor. Néhány perc bámészkodás után jöttem csak rá, hogy Niall szobájában lehettem, és ez a tény megerősödött, amikor felültem, és a mellettem heverésző srácot megláttam.
 - 'Reggelt - sóhajtottam, majd felkeltem az ágyból. - Hány óra van?
 - Dél. Rendben vagy? - kérdezte aggodalmasan. Olyan édes srác ez a Niall!
 - Persze, tökéletesen - mondtam. - Köszönöm, hogy szorítottál nekem helyet.
 - Igazán nincs mit, viszont Liam akkor nálatok aludt.
 - Még mindig alszanak?
 - Nem, ők már vagy két órája felébredtek. Most valami étteremben lehettek.
 - Ó, bocsánat, hogy miattam nem mehettél.
 - Lusta is voltam, meg nem akartalak egyedül hagyni. Igazából rendeltem neked már kaját... csak megettem. Egyébként, fél óra kérdése és megérkeznek a srácok.
 - Remek, addig átugrok hozzánk és összeszedem magamat.
 - Oké.

Átsétáltam a szobánkba, és szinte azonnal beálltam a zuhany alá. Megmostam a hajamat, megfürödtem, hajat szárítottam, fogat mostam, rendeltem és megettem a reggelimet, és vagy egy órán át elszórakoztam azzal, hogy normálisan nézzek ki. Feltettem egy halvány sminket, aztán felöltöztem. Mára egy kicsit hűvösebb időt mondtak, így egy hosszú farmer, kék-fehér matróz csíkos póló és sötétkék blézer mellett döntöttem. Így sétálgattam a szobában, majd kiültem cigizgetni az erkélyre. Ekkor érkezett meg Louis.
 - Olivia, itt vagy?
 - Erkély - kiáltottam magam mögé, mire Louis sétált ki mellém.
 - Nem úgy volt, hogy pihenni fogsz este? - kérdezte felhúzott szemöldökkel. - Erre arra jövök haza, hogy Niall ágyában alszol, az erkélyükön meg vagy tíz üveg sör hever. Szép, mondhatom.
 - Bocsánat, apa. - Mérgesen néztem rá, mivel sosem szerettem, amikor így beszélt velem. - Bulizni nem volt kedvem, nem inni - kacsintottam rá. - Amúgy is, ma egész nap a gyógyfürdőben leszek. Már a programom is megvan.
 - Mi várost akartunk nézni.
 - Húha, akkor... - tettettem, hogy engem is érdekelne -, muszáj lesz kihagynom pár Barcelonás emlékmúzeumot! Ne! Elleszek itthon egyedül, Louis.

Így is történt.  Először elmentem kávézni, harapni valamit, aztán vissza a szállodába. Az idő kezdett újra helyreállni. Délután ötig elvoltam a szállodában, alkalmazottakkal beszélgettem, beültem a jakuzziba, amibe már ezer éve szeretnék, voltam hullámfürdőben, gyógy- és frissítőmasszázson, lábmasszázson és finn szaunában, majd újra a hullámfürdőben. Olyan szinten ellazultam, hogy ötkor el is aludtam, de Louis üzenete, hogy fél órán belül itthon vannak, felpörgetett. Hét óra volt.
 - Megjöttem - kiáltott be. Épp a szekrényem előtt álltam, valami féle esti ruhát akartam magamnak keresni. - Milyen volt a napod?
 - Remek, a tiéd? Kész vagy eljönni végre bulizni?
 - Persze - bólogattam. - Egész nap csak pihentem, el is aludtam, annyira ellazultam. Király volt.
 - Milyen nap van ma? - kérdezte.
 - Vasárnap.
 - Akkor ma csak egy jó hely van nyitva, ahogy tudom. Beljebb van a városban, Zayn tudni fogja a nevét.
 - Akkor menjünk oda. - Elvonultam egy fekete ruhával a fürdőbe, majd amikor visszatértem, Louis szája tátva maradt. A ruha teljes magában válltól a combom közepéig ért, vagy még lejjebb, de mell fölött ért véget a rendes, fekete anyag, felette a vállamig fekete csipke volt.
 - Na, jó, ebből elég - rivallt rám vigyorogva. - Ebben túl szép vagy, komolyan féltelek tőlük - mutatott a két irányba, ahol a srácok laktak.
 - Ne bókolj már - vigyorogtam rá.
Elfoglaltam a fürdőt, úgy fél órára, amíg kivasaltam a hajamat, és kisminkeltem magamat. Felvettem a fekete magassarkúmat, majd a pici táskámba eltettem a cigimet, némi készpénzt, meg a telefonomat. Teljes egészében kilenckor találkoztunk a többiekkel, a szokásos helyen.

 - Olivia, jól nézel ki - bókolt Zayn.
 - Tényleg - vigyorgott már Harry is.
 - Köszi, köszi, de induljunk el, már nagyon érzem az estét - mondtam.
 - A nagy taxi már itt van, szálljunk be - mondta Louis, majd szépen kiterelt minket.
A fél órás úton, már a taxiban megittunk három üveg pezsgőt, amitől elég gyenge, de jó hangulatunk lett. A sofőr lerakott minket a Levi's szórakozóhely előtt, amiről már messziről játszódott, hogy igen nagy bent a tömeg, és jó hangos a zene. Ez kell nekem.
A hely nagyon tágas volt, és szerencsére még nem olyan tömött, mint amilyennek gondoltuk. A földszinten, leghátul egy bár volt, előtte pedig egy nagyon nagy tánctér volt elhelyezve. A bár mellett lehetett két oldalról felmenni az emeletre, ami igazából egy pár méter széles erkély volt, ahonnan le lehetett látni a táncparkettre. Az erkélyes részen voltak fehér kanapék, úgy nyolc-tíz ülőhelyesek, középen egy fekete  kis asztalkával. A fotel u alakú volt, és ilyen egymás mellett elég sok volt. Mind a két oldalt ezek foglalták el a helyet, valamint elég sok pincér volt a kanapéknál.
 - Ez kurvajó! - kiáltott fel izgatottan Harry, majd mindannyian bevetettük magunkat a tömegbe. - Gyere, táncolj velem.
 - Á, én még ehhez túlságosan is józan vagyok - néztem rá mosolyogva.
 - Akkor igyunk egyet - ajánlotta, majd már húzni is kezdett a tömeg felé, egyenesen a bárpulthoz ültünk. - Helló, két Manhattan koktélt szeretnék, sok jéggel. Legyen dupla whisky benne.
 - Máris - szólt vissza a pincér, majd elkezdte csinálni.
 - Kurva jó nézel ki - mért végig.
 - Köszönöm, de nem kell bókolnod. Nem fogom visszaadni a memória kártyát.
 - Nem is azért mondtam. - Közben megérkezett a koktél, amit szépen meg is ittunk. - Ez jó. Gyere, táncoljunk!
Valahogy így is tettünk, bár talán kicsit közelebb kerültem hozzá, mint azt józanul szerettem volna. Körbenéztem, de a fiúkat sehol sem láttam, így nyugodtan koncentráltam Harryre. Szélesen vigyorogva táncoltunk egymással, egyre közelebb a másikhoz, míg nem pár centire volt egymástól az arcunk, úgy mozogtunk. Egész jól elszórakoztunk az este folyamán, bár zavaró tényező volt, hogy néhányszor túl közel is került hozzám.
 - Többiek? - kérdeztem.
 - Liamet és Louist egy csajjal láttam táncolni, Niall a bárnál van, Zaynt pedig még nem láttam.
 - Igyunk még egyet - mondtam, majd megfogtam a kezét és a bár felé mentünk...
Kissé melegem lett a tömegben, Harryvel megittunk még két Manhattan koktélt, ami fantasztikus volt. Úgy döntöttem, hogy felfedezem a helyet. Rájöttem, hogy fent, az emeleten volt egy nagy üvegajtó, kissé eldugva, ami egy pici erkélyre vezetett ki. Itt volt kijelölve a nem dohányzó hely, mivel csak egy páran álltak kint. Köztük ismertem fel egy ismerős arcot.
 - Hé, Zayn! - odaléptem hozzá, és rágyújtottam mellette. - Hát, te?
 - Cigizgetek - válaszolta. - Nincs túl jó kedvem.
 - Mi a baj?
 - Fáradt vagyok, meg ilyenek - erőltetett felém egy mosolyt. - Te hogy érzed magadat?
 - Remekül, eddig három Manhattan koktélt ittam meg, királyul vagyok - vigyorogtam. - Tetszik ez a hely.
 - Ja, jól néz ki. Asszem... most megyek, és iszok valami erőset - dőlt előre, majd elindult az ajtó irányába. - Majd beszélünk.
 - Rendben - mondtam, majd elszívtam a cigimet, és felkerestem a srácokat. - Üdv - huppantam le melléjük, amikor megtaláltam őket. Mindenki ott volt, kivéve Zaynt. Elfoglaltam egy helyet Louis és Harry között.
 - Amúgy nem vágjátok, hogy Zaynnek mi lehet a baja? - kérdezte Liam. - Kissé bunkó volt, amikor összefutottam vele.
 - Velem csak szimplán mogorva - mondtam. - Azt mondta, megy és iszik valami erőset.
 - Megkeresem - állt fel Niall. - Ilyenkor vigyázni kell rá.
 - Rendben - szólt utána Liam. A srácok előtt is volt valami ismeretlen eredetű pia.
 - Kérsz? - tolta felém a piáját Harry.
 - Mi van benne?
 - Nem kell tudnod - vigyorgott, mire én is elmosolyodtam és meghúztam...
Újra jól voltam, így elindultam Harry társaságában táncolgatni. Már épp kellően összemelegedtünk volna, amikor Niall húzott magához, hogy táncoljunk.
 - Bocs, haver, most kicsit elkobozom - vigyorgott rá a szőke srác. Harry csak bólintott egyet, majd belevetette magát a tömegbe.Pár perc múlva már más lánnyal táncolt, hát tényleg igaz az, hogy nőcsábász ez a srác.
 - Niall, nem is gondoltam volna, hogy jól táncolsz - vigyorogtam rá.
 - Hát, igen.
 - Amúgy, mi van Zaynnel? Megtaláltad?
 - Igen, de már túl ittasan, valakinek haza kéne vinnie.
 - Értem. - Kissé elgondolkodtam. - Mi volt a baja?
 - Stresszes és frusztrált, eléggé, elmondta, de sajnos nem mondhatom el senkinek.
 - Óh - sóhajtottam. - Azt hiszem, megkeresem és felvidítom.
 - Hajrá - mosolygott rám édesen. - Vigyázz, kissé már részeg.
 - Oké, köszönöm.
Felszaladtam a srácokhoz, elkértem Louistól a kulcsot, majd felkerestem Zaynt.
 - Szia - ültem le mellé.
 - Sziaaaa - üdvözölt hosszasan húzva a szó végét. Már most láttam, hogy ennek rossz vége lesz, úgy tűnt, nem a "vicces részeg" kategóriába sorolandó volt ma.
 - Gyere, hazaviszlek - állítottam fel.
 - Nem kell a segítséged.
 - De, Zayn, egyedül nem tudsz hazamenni. És részeg vagy, vigyázok rád.- Elkezdtem húzni a közelebbi, hátsó kijárat felé. Legközelebb már csak akkor szólalt meg, amikor már kiértünk az út mellé.
 - Harrynek biztos nagyobb szüksége van rád - mondta, mire ledermedtem.
 - Tessék?
 - Mondom, Harrynek biztos nagyobb szüksége lenne rád. Menj, keresd fel. - Álltuk egymás tekintetét, de ő is, meg én is egyre fagyosabban tekintettünk a másikra.
 - Akkor seggfej vagy...
 - Tudtam, hogy te is Harry csapdájába fogsz esni - kiáltotta utánam.
 - Mert te nem vagy ugyanaz, mint ő, ugye? - kérdeztem vissza mérgesen.
 - Egyáltalán nem - fújtatott. - De nem kell észrevenned, hogy kedvellek, és mi a különbség köztem és Harry között.
 - Hát épp ez az, semmi!
 - Olivia, gondolkozz már!
 - Min? Ugyanolyanok vagytok, fogd már fel.
Azzal továbbsétáltam. Zayn még párszor kiáltozta a nevemet, de nem álltam meg. Hívtam magamnak egy taxit, közben elszívtam egy szál cigit és már mentem is a szállodába.
Még mindig hihetetlenül ideges voltam, pedig már eltelt néhány óra az incidens óta. Na jó, csak kettő. Felriasztottam a szoba szervízt, hogy éhes vagyok, majd jól bekajáltam, fogat mostam és lefeküdtem aludni.

--- 
Olivia délelőtti és esti ruhája.



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése