Sziasztok! :)
Elnézést, hogy a fejezet ilyen kis rövid, a következőben kiteszek magamért!
Puszi; D
Kipihenten ébredtem, olyan tizenegy óra körül. Harry még édesen szundikált, én pedig szöszmötöltem a ruháim összeszedésével pár percig, majd végül felvettem őket és átosontam a mi szobánkba. Harry tegnap eti pólójában aludtam, amit az ágyára terítettem.
- Ó, szia, Liam - lepődtem meg, mikor az említett szembejött velem a folyosón.
- Jó reggelt, Livi' - bólintott.
- Ne haragudj, hogy tegnap kitúrtunk a szobából - vigyorogtam rá zavartan.
- Segáz - vigyorgott vissza rám. - A csődör még alszik? - bökött fejével Harry (szobája) felé.
- Aha - bólintottam. - Louis?
- Már nem, épp fürdik. Na, akkor megyek is.
- Még találkozunk - haladtam el mellette.
Egy hosszas zuhanyzás után még frissebbnek éreztem magamat. Louis ismét a tv előtt üldögélt, amikor kilibbentem a fürdőből, ruhát keresni. Felkaptam egy bézs színű felsőt, amin csillámok voltak, azt pedig betűrtem egy fekete derékszoknyába, majd megkerestem a kedvenc, fekete topánkámat. Felkaptam a fekete pakolós táskámat, és várakozóan néztem Louisra.
- Menjünk el valamerre reggelizni - kérleltem.
- Ooooké. - Gyorsan felöltözött, majd indultunk is.
Egy laza kis kávézóban kötöttünk ki. Rendeltünk pirítóst/rántottát, meg kávét, és beszélgetni kezdtünk.
- Mit csináltatok tegnap este? - kérdeztem.
- Elmentünk bulizni - válaszolta. - A Levi'sbe. Hiányoltunk titeket.
- Jó buli volt?
- Francokat - röhögött. - Csak dagadt, harminc éves tagok lepték be a helyet, el is mentünk már ilyen tíz körül kocsmázni valamerre. De nem rúgtunk be túlzottan, csak Zayn, de ő elég csúnyán.
- Pont ő? - lepődtem meg. Zaynt kiismertem annyira, hogy neki ok kell, hogy csúnyán berúgjon, és ez már a második alkalom volt, amióta itt vagyunk. - De miért?
- Niall tudja, de én nem - vonta meg a vállát. - De jó este volt, csak Zayn megint balhézott, és kidobtak minket a kocsmából.
- Ó, az kellemetlen.
Egy ideig csendben voltunk, és úgy eszegetttünk, majd hazafelé úton, sétálva kérdezősködött.
- És, neked milyen volt az estéd Harryvel?
- Ó, ne tudd meg! Elvitt egy fantasztikusan szép, és meghitt étterembe, majd a Parc de la Ciutadellába. Annyira, de annyira jó volt - repkedtem. Na, nem szó szerint, de a lelkem kb. úgy viselkedett.
- Király - vigyorgott rám Louis. - Nem is tudtam, hogy Harry ilyen romantikus is tud lenni!
- Én sem.
- És szerintem Harry sem - dünnyögte halkan, de inkább úgy tettem, mintha nem is hallottam róla.
Délután háromig a parton voltunk, még fürödtünk egy utolsót, majd felmentünk a szobákba összepakolni. Egy fél óra alatt összerámoltam mindent a bőröndjeimbe, majd átöltöztem. A repülőn kényelmes akartam utazni, így egy hosszú, szürke farmert vettem fel, fehér peace-s felsőt, meg egy sötétkék blézert. Felkaptam egy fekete topánkát, és ráültem a cuccaimra. Louis még mindig nem pakolt össze, így fogtam a cigimet és kiültem az erkélyre, egy utolsó szálra.
Fáradtan dőltem le a nappaliba, már otthon, Londonban. Fél tíz van, este kilenckor landolt a gépünk a városban.
- Remélem, nem bántad meg, hogy eljöttél - ült le mellém Louis.
- Dehogy bántam.
- Akkor rendezd meg nekem a "Louis, bocsáss meg" partit - vigyorgott rám szélesen.
- Oké, oké. Jövőhét hétfő megfelel? - kérdeztem. Oké, beadom a derekamat.
- Alig várom - kacsintott rám.
Felmentem, és ledobtam a szobám közepére a bőröndjeimet, majd fáradtan aludtam el az ágyamon, még a kinti ruhámban. Arra ébredtem fel valamennyire, hogy Louis leveszi rólam a blézeremet, és betakargat a takarómmal, majd ad egy puszit a homlokomra, jó éjszakát kíván, és kimegy a szobából.
---
"Reggelizés Louis társaságában" és a hazatérős felszerelés. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése